A fehérjék szerepe a szervezetben rendkívül fontos. Ezek felelnek az izmok, kötőszövetek, csontok, haj szerkezeti elemeiért. Szerepük van az immunrendszer felépítésében, és számos transzportfolyamatban. A fehérjék testünkben aminosavakká bomlanak tovább, majd kerülnek a szükséges területekre.
Két típusát különböztethetjük meg: esszenciális és nem esszenciális.
Az esszenciális aminosavakat szervezetünk nem képes elegendő mennyiségben előállítani, így nem elégíti ki az aminosav szükségletet. Ilyenek például: leucin, izoleucin, triptofán, valin. A nem esszenciális aminosavakat ellenben testünk képes előállítani a külsőleg bejuttatott tápanyagokból. Túlnyomó többségben a nem esszenciális aminosavak vannak, az emberi szervezetben előforduló húszféle aminosavból mindössze kilenc esszenciális.
Ezen kívül két alcsoportra bonthatjuk tovább a fehérjéket. Teljes értékű, és nem teljes értékű. Az elsőt állati, a másodikat a növényi fehérjéknek is nevezhetjük.
A szénhidrátok, testünk fő energiaforrásai, melyek az emésztés során egyszerű szénhidrátokká (cukrokká) bomlanak le, majd kerülnek be a véráramba.
Milyen típusai vannak? Mit érdemes tudni róluk?
Összetett, ill. Egyszerű
Összetett vagy „JÓ” Szénhidrátok: Vitaminokat, ásványi anyagokat és rostokat tartalmaznak. Előnyük, hogy a lassabb emészthetőségnek köszönhetően hosszabb ideig látnak el kiegyensúlyozott energiaállapotban és nem emelik meg kiugróan a vércukorszintet. (példák majd lejjebb)
Egyszerű, avagy „ROSSZ” Szénhidrátok: A szervezet számára közel SEMMIFÉLE hasznos tápanyagot nem tartalmaznak, alacsony GI-vel rendelkeznek, ami miatt extrém módon emelhetik meg a vércukor szintünket.
És ez miért baj? Röviden: Magas vércukorszint => Túlzott inzulin termelés => Túlzott inzulin aktivitás => Felesleges cukor zsírrá alakítása => Zsírtárolás
(Sokszor hallhatjuk a Glikémiás Index (GI) kifejezést, de mit is jelent ez? Lényegében, a GI megmutatja, hogy az adott szénhidrát milyen gyorsan szívódik fel a szervezetben. Minél alacsonyabb egy élelmiszer GI értéke annál összetettebb szénhidrátra utal, ami nekünk JÓ J.)
A zsír ellenség? KÖZEL SEM!
Telített és telítetlen zsírsavak? Melyik melyik?
Szervezetünk energiaszükségletének akár 40%át is fedezhetik. A bevitt zsírokat is a korábban felsoroltakhoz hasonlóan, két csoportra bontjuk. Telített és telítetlen.
A telítetlen zsírsavakat tovább bonthatjuk, egyszeres és többszörösen telítetlen. Kémiai szerkezetük különbsége a kötések számában rejlik.
A telített zsírsavak javarészt állati eredetűek, szobahőmérsékleten szilárd halmazállapotúak. Túlzott fogyasztásuk magas koleszterinszintet eredményez, illetve növelik a trombózis kialakulásának veszélyét.
Ezzel szemben a telítetlen zsírsavak közel ellentétes hatást gyakorolnak a szervezetre, többnyire folyékony halmazállapotban találkozhatunk vele. A két omega zsírsavon kívűl (3 és 6) mindent képesek vagyunk előállítani.
Fogyás megcélzásánál, a kalória bevitelnek az aznapi elhasznált kalória alatt kell lennie. Szükséges kiszámolni a napi fehérje, szénhidrát és zsírszükségletet is. Ebben az időszakban a fehérjét akár 2gramm/ testsúlykilógramm mértékig is felvihetjük. Mellette pedig egy szintén alacsonynak mondható 2,5-4 g/tskg értéket kell beállítanunk. Zsírbevitelünk 0,8g/tskg értéket ne haladjon meg.
Növényi rostszint magasan tartása sok zöldség bevitelével érhető el és mindkét étkezési ciklusban erősen ajánlott. Figyelni kell a gyors és lassú felszívódású szénhidrátok megfelelő időpontban való fogyasztására, a zsírbontó funkciók serkentésére. Egy optimálisan beállított étrenddel a heti súlycsökkenés maximum 1kg lehet! Ha túlzott mértékű és gyors a fogyás, könnyen izmaink bánhatják
Sokan szkeptikusan állnak a gyümölcsök étrendben való szerepeltetésével kapcsolatban. A gyümölcscukor okozta zsírosodási félelem miatt, a legtöbb sportoló teljesen kihagyja étrendjéből őket. Mégis, fel kell hívni a figyelmet a gyümölcsök fontosságára egy kiegyensúlyozott étrendben. A gyümölcsök dextrózt, glükózt és fruktózt tartalmaznak. Az első két egyszerű szénhidrát egyből a vérbe jutva éri el az izmokat és tölti fel lemerült szénhidrátraktárait. Ezzel szemben a fruktóz közvetlenül a májon halad át a véráramba kerülése előtt, és ott feltölti a máj glikogénraktárait. A fennmaradó többletet a szervezet valóban képes elraktározni zsírsejtekként, ez a tulajdonság veszi el sok sportoló kedvét az étrendbe vételüktől.
Viszont azt már kevesen tudják, hogy bizonyos időpontokban a leürült raktárak következtében megindul az izomzat lebontása is. Ezek az ébredés utáni és edzést közvetlenül követő időpont. A gyümölcsök megfelelő mennyiségű és idejű fogyasztásával a katabolikus folyamatok megfékezhetőek. Ha gyümölcsöt választunk érdemesebb minél alacsonyabb fruktóz tartalommal rendelkezőt keresnünk.
Rostok:
A rostoknak nincs tápanyagtartalma, azonban az emésztésben roppant fontos szerepet játszanak. A béltartalom térfogatát megnövelve, gyorsítják az anyagcserét és a káros anyagok szervezetben való tartózkodási idejét. A vékonybélben lassítják a tápanyag felszívódást, így segítve a vércukorszint optimalizálását.
Javasolt gyümölcsök glükóz és fruktóz tartalma (100gramm nyersen) | ||
Gyümölcs | Glükóz | Fruktóz |
Alma | 4 | 9,3 |
Szeder | 3,3 | 4,3 |
Füge | 3,9 | 3,0 |
Körte | 2,8 | 4,1 |
Nektarin | 4,3 | 3,1 |
Eper | 2,7 | 3 |
Grapefruit | 3 | 2,9 |
Lime | 0,2 | 0,2 |
Avokádó | 0,5 | 0,3 |
Áfonya | 3,6 | 3,7 |
Ananász | 4,4 | 3,7 |
Reggeli: A reggeli a nap első és egyik legfontosabb étkezése. Törekedjünk könnyen emészthető tápanyagforrásokat bevinni.
Amennyiben korai, ill. reggeli edzés van, a reggeli számít az edzés előtti étkezésnek. Néhány alternatíva mennyiség nélkül:
A kásákba menjen 1 e.k tök vagy lenmagolaj.
Edzés előtti étkezés illetve többi főtt étkezés a napra: Az edzés előtti étkezés, célja az edzésterhelésre való energiaszükséglet fedezése. Az optimális emésztési állapot eléréséhez (hogy ne a gyomorban legyen az étel) szükséges az edzés előtt 1,5 órával időzíteni az étkezést.
Amennyiben nem korai időpont az edzés, hanem késő délelőtti, délutáni, esti, az étkezés főtt étel, nem „reggeli”. Ilyen teljesértékű étkezésből lehetőleg napi 3 legyen Néhány alternatíva mennyiség nélkül:
Kókuszzsírral legyenek a húsok elkészítve, vagy grillezve ill sütőben sütőpapíron.
Edzés utáni étkezés: Az edzés utáni étkezés célja, az izmok energiaraktárainak visszatöltése, a regenerációs folyamatok megkezdése. Legjobbak erre a célra az egyszerű szénhidrátok, tévhit azonban, hogy edzés után kizárólag fehérjére van szükség. Legkönnyebb megoldások erre az edzés utáni turmixok, de fontos, hogy szénhidrátot is juttassunk a szervezetbe. Néhány példa:
Lefekvés előtti étkezés: Nap végén, lefekvés előtt, a testnek már nincs szüksége nagyobb mennyiségű szénhidrátra, raktáraiból képes az éjjeli anyagcsere folyamatokat biztosítani. Könnyed, alacsony vagy teljesen szénhidrátmentes vacsorát válasszunk, mint pl:
Túró, natúr kakaóporral és nat. joghurttal, tonhalsaláta, tojás bármilyen formája, fehérjeturmix.
A legbiztosabb mindig, az otthon elkészített étel, hiszen szem előtt vannak a hozzávalók.
Nevükben is szerepel a KIEGÉSZÍTŐ szó, így elsődlegesen egy tervezett, stabil étrend bővítésére, az eredmény maximalizálása használandók, ahelyett, hogy egy hiányos étkezést pótolna ki.
Ha sorrendet kellene felállítani, az így nézne ki:
Minden egyéb kiegészítő, sokadrangú, vagy kevésbé életbevágó, de itt egy személyes rövid lista az általam preferált kiegészítőkről:
A fehérjék szerepe a szervezetben rendkívül fontos. Ezek felelnek az izmok, kötőszövetek, csontok, haj szerkezeti elemeiért. Szerepük van az immunrendszer felépítésében, és számos transzportfolyamatban. A fehérjék testünkben aminosavakká bomlanak tovább, majd kerülnek a szükséges területekre.
Két típusát különböztethetjük meg: esszenciális és nem esszenciális.
Az esszenciális aminosavakat szervezetünk nem képes elegendő mennyiségben előállítani, így nem elégíti ki az aminosav szükségletet. Ilyenek például: leucin, izoleucin, triptofán, valin. A nem esszenciális aminosavakat ellenben testünk képes előállítani a külsőleg bejuttatott tápanyagokból. Túlnyomó többségben a nem esszenciális aminosavak vannak, az emberi szervezetben előforduló húszféle aminosavból mindössze kilenc esszenciális.
Ezen kívül két alcsoportra bonthatjuk tovább a fehérjéket. Teljes értékű, és nem teljes értékű. Az elsőt állati, a másodikat a növényi fehérjéknek is nevezhetjük.
A szénhidrátok, testünk fő energiaforrásai, melyek az emésztés során egyszerű szénhidrátokká (cukrokká) bomlanak le, majd kerülnek be a véráramba.
Milyen típusai vannak? Mit érdemes tudni róluk?
Összetett, ill. Egyszerű
Összetett vagy „JÓ” Szénhidrátok: Vitaminokat, ásványi anyagokat és rostokat tartalmaznak. Előnyük, hogy a lassabb emészthetőségnek köszönhetően hosszabb ideig látnak el kiegyensúlyozott energiaállapotban és nem emelik meg kiugróan a vércukorszintet. (példák majd lejjebb)
Egyszerű, avagy „ROSSZ” Szénhidrátok: A szervezet számára közel SEMMIFÉLE hasznos tápanyagot nem tartalmaznak, alacsony GI-vel rendelkeznek, ami miatt extrém módon emelhetik meg a vércukor szintünket.
És ez miért baj? Röviden: Magas vércukorszint => Túlzott inzulin termelés => Túlzott inzulin aktivitás => Felesleges cukor zsírrá alakítása => Zsírtárolás
(Sokszor hallhatjuk a Glikémiás Index (GI) kifejezést, de mit is jelent ez? Lényegében, a GI megmutatja, hogy az adott szénhidrát milyen gyorsan szívódik fel a szervezetben. Minél alacsonyabb egy élelmiszer GI értéke annál összetettebb szénhidrátra utal, ami nekünk JÓ J.)
A zsír ellenség? KÖZEL SEM!
Telített és telítetlen zsírsavak? Melyik melyik?
Szervezetünk energiaszükségletének akár 40%át is fedezhetik. A bevitt zsírokat is a korábban felsoroltakhoz hasonlóan, két csoportra bontjuk. Telített és telítetlen.
A telítetlen zsírsavakat tovább bonthatjuk, egyszeres és többszörösen telítetlen. Kémiai szerkezetük különbsége a kötések számában rejlik.
A telített zsírsavak javarészt állati eredetűek, szobahőmérsékleten szilárd halmazállapotúak. Túlzott fogyasztásuk magas koleszterinszintet eredményez, illetve növelik a trombózis kialakulásának veszélyét.
Ezzel szemben a telítetlen zsírsavak közel ellentétes hatást gyakorolnak a szervezetre, többnyire folyékony halmazállapotban találkozhatunk vele. A két omega zsírsavon kívűl (3 és 6) mindent képesek vagyunk előállítani.
Fogyás megcélzásánál, a kalória bevitelnek az aznapi elhasznált kalória alatt kell lennie. Szükséges kiszámolni a napi fehérje, szénhidrát és zsírszükségletet is. Ebben az időszakban a fehérjét akár 2gramm/ testsúlykilógramm mértékig is felvihetjük. Mellette pedig egy szintén alacsonynak mondható 2,5-4 g/tskg értéket kell beállítanunk. Zsírbevitelünk 0,8g/tskg értéket ne haladjon meg.
Növényi rostszint magasan tartása sok zöldség bevitelével érhető el és mindkét étkezési ciklusban erősen ajánlott. Figyelni kell a gyors és lassú felszívódású szénhidrátok megfelelő időpontban való fogyasztására, a zsírbontó funkciók serkentésére. Egy optimálisan beállított étrenddel a heti súlycsökkenés maximum 1kg lehet! Ha túlzott mértékű és gyors a fogyás, könnyen izmaink bánhatják
Sokan szkeptikusan állnak a gyümölcsök étrendben való szerepeltetésével kapcsolatban. A gyümölcscukor okozta zsírosodási félelem miatt, a legtöbb sportoló teljesen kihagyja étrendjéből őket. Mégis, fel kell hívni a figyelmet a gyümölcsök fontosságára egy kiegyensúlyozott étrendben. A gyümölcsök dextrózt, glükózt és fruktózt tartalmaznak. Az első két egyszerű szénhidrát egyből a vérbe jutva éri el az izmokat és tölti fel lemerült szénhidrátraktárait. Ezzel szemben a fruktóz közvetlenül a májon halad át a véráramba kerülése előtt, és ott feltölti a máj glikogénraktárait. A fennmaradó többletet a szervezet valóban képes elraktározni zsírsejtekként, ez a tulajdonság veszi el sok sportoló kedvét az étrendbe vételüktől.
Viszont azt már kevesen tudják, hogy bizonyos időpontokban a leürült raktárak következtében megindul az izomzat lebontása is. Ezek az ébredés utáni és edzést közvetlenül követő időpont. A gyümölcsök megfelelő mennyiségű és idejű fogyasztásával a katabolikus folyamatok megfékezhetőek. Ha gyümölcsöt választunk érdemesebb minél alacsonyabb fruktóz tartalommal rendelkezőt keresnünk.
Rostok:
A rostoknak nincs tápanyagtartalma, azonban az emésztésben roppant fontos szerepet játszanak. A béltartalom térfogatát megnövelve, gyorsítják az anyagcserét és a káros anyagok szervezetben való tartózkodási idejét. A vékonybélben lassítják a tápanyag felszívódást, így segítve a vércukorszint optimalizálását.
Javasolt gyümölcsök glükóz és fruktóz tartalma (100gramm nyersen) | ||
Gyümölcs | Glükóz | Fruktóz |
Alma | 4 | 9,3 |
Szeder | 3,3 | 4,3 |
Füge | 3,9 | 3,0 |
Körte | 2,8 | 4,1 |
Nektarin | 4,3 | 3,1 |
Eper | 2,7 | 3 |
Grapefruit | 3 | 2,9 |
Lime | 0,2 | 0,2 |
Avokádó | 0,5 | 0,3 |
Áfonya | 3,6 | 3,7 |
Ananász | 4,4 | 3,7 |
Javasolt gyümölcsök glükóz és fruktóz tartalma (100gramm nyersen) | ||
Gyümölcs | Glükóz | Fruktóz |
Alma | 4 | 9,3 |
Szeder | 3,3 | 4,3 |
Füge | 3,9 | 3,0 |
Körte | 2,8 | 4,1 |
Nektarin | 4,3 | 3,1 |
Eper | 2,7 | 3 |
Grapefruit | 3 | 2,9 |
Lime | 0,2 | 0,2 |
Avokádó | 0,5 | 0,3 |
Áfonya | 3,6 | 3,7 |
Ananász | 4,4 | 3,7 |
Reggeli: A reggeli a nap első és egyik legfontosabb étkezése. Törekedjünk könnyen emészthető tápanyagforrásokat bevinni.
Amennyiben korai, ill. reggeli edzés van, a reggeli számít az edzés előtti étkezésnek. Néhány alternatíva mennyiség nélkül:
A kásákba menjen 1 e.k tök vagy lenmagolaj.
Edzés előtti étkezés illetve többi főtt étkezés a napra: Az edzés előtti étkezés, célja az edzésterhelésre való energiaszükséglet fedezése. Az optimális emésztési állapot eléréséhez (hogy ne a gyomorban legyen az étel) szükséges az edzés előtt 1,5 órával időzíteni az étkezést.
Amennyiben nem korai időpont az edzés, hanem késő délelőtti, délutáni, esti, az étkezés főtt étel, nem „reggeli”. Ilyen teljesértékű étkezésből lehetőleg napi 3 legyen Néhány alternatíva mennyiség nélkül:
Kókuszzsírral legyenek a húsok elkészítve, vagy grillezve ill sütőben sütőpapíron.
Edzés utáni étkezés: Az edzés utáni étkezés célja, az izmok energiaraktárainak visszatöltése, a regenerációs folyamatok megkezdése. Legjobbak erre a célra az egyszerű szénhidrátok, tévhit azonban, hogy edzés után kizárólag fehérjére van szükség. Legkönnyebb megoldások erre az edzés utáni turmixok, de fontos, hogy szénhidrátot is juttassunk a szervezetbe. Néhány példa:
Lefekvés előtti étkezés: Nap végén, lefekvés előtt, a testnek már nincs szüksége nagyobb mennyiségű szénhidrátra, raktáraiból képes az éjjeli anyagcsere folyamatokat biztosítani. Könnyed, alacsony vagy teljesen szénhidrátmentes vacsorát válasszunk, mint pl:
Túró, natúr kakaóporral és nat. joghurttal, tonhalsaláta, tojás bármilyen formája, fehérjeturmix.
A legbiztosabb mindig, az otthon elkészített étel, hiszen szem előtt vannak a hozzávalók.
Nevükben is szerepel a KIEGÉSZÍTŐ szó, így elsődlegesen egy tervezett, stabil étrend bővítésére, az eredmény maximalizálása használandók, ahelyett, hogy egy hiányos étkezést pótolna ki.
Ha sorrendet kellene felállítani, az így nézne ki:
Minden egyéb kiegészítő, sokadrangú, vagy kevésbé életbevágó, de itt egy személyes rövid lista az általam preferált kiegészítőkről:
Hétfő - Péntek: előre egyeztetett időpontban
Személyi, csoportos óra oktató és táplálkozási tanácsadó
Hétfő - Péntek: előre egyeztetett időpontban
Személyi, csoportos óra oktató és táplálkozási tanácsadó